Megvétózná az EP az EU-költségvetést a jogállamiság elkenése miatt
Más dolgokat is kifogásolt az Európai Parlament a kedd hajnalban elfogadott megállapodásban.
Más dolgokat is kifogásolt az Európai Parlament a kedd hajnalban elfogadott megállapodásban.
A kormánytöbbség által szabott szempontok szerint értékeltük azt, valóban sikert ért-e el Orbán Viktor a maratoni EU-csúcson. A kép nem tragikus, de legalábbis felemás.
Az ötödik napon megszületett kompromisszum értelmében csökken a vissza nem térítendő támogatások aránya a hitelből fedezett helyreállítási alap esetében, de nem lett kevesebb a korábban tervezett, 1,8 ezer milliárd eurós teljes keret.
A portál akkor posztolt arról, hogy megszületett a megállapodás a négy napja tartó EU-csúcson, amikor a felek tárgyalóasztalhoz ültek.
Egyre csökken a vissza nem térítendő támogatások aránya a helyreállítási alapon belül.
Kétséges, hogy az EU vezetőinek péntek reggel kezdődő, brüsszeli csúcstalálkozóján megállapodnak-e az új hétéves költségvetés és a helyreállítási alapfeltételeiről. Ez azonban távolról sem csak Orbán Viktor fenyegetéseinek tudható be.
A hitelfelvétel jöhet, a jogállamisági kritériumok nem – üzeni Kövér László és a frakcióvezetők.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke bemutatta az új EU-költségvetésre vonatkozó javaslatait. Nem a jogállamiság az egyetlen szigorú pont benne.
Angela Merkel még utoljára megmutathatja: a szerdán induló német uniós elnökségre nagyobb feladat hárul, mint amennyit máskor több év alatt kell(ene) megoldani az EU-nak.
Bár az Európai Bizottság nem győzi hangsúlyozni, mennyire kivételes, egyszeri és célzott megoldásra tett javaslatot, amikor azt vetette fel, közösségi hitelből finanszírozza az EU a válságkezelést, mégis egy fontos tabu dőlt le ezzel. A kérdés az lesz, a tagállamok hogyan reagálnak.
Jávor Benedek szerint semmi garancia arra, hogy az ellenzéki vezetésű városokba jut EU-támogatás 2020 után.
Nem született még végleges döntés az uniós források nagyságáról.
A kormányfő kemény feltételeket szabott ahhoz, hogy aláírja a többek között 2050-re karbonsemlegességet előirányzó uniós nyilatkozatot. Az EU állam- és kormányfői tesztelik azt a nagyratörő stratégiát, amelyet előző nap tárt a nyilvánosság elé Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság új elnöke. Sem Orbánnak, sem Von der Leyennek nem lesz könnyű dolga.
A csütörtökön kezdődő EU-csúcson indul a vita a 2020 utáni költségvetés tervezetéről.
A finn elnökség terve még az Európai Bizottságénál is szűkmarkúbb, márpedig a kormány már azt is mereven elutasította.